Mióta nyitva van a szívem Mária Magdalénára és az Istennőre, folyamatosan bukkanok rá Mária Magdalénáról szóló könyvekre. Sajnos ezek közül a legtöbb csak angol nyelven elérhető, ezért nagyon örültem, amikor rátaláltam az olvasott könyvek közül az egyik kedvencemre magyarul.

A regény izgalmas fordulatokban bővelkedő nyomozás - kicsit hasonlítható emiatt a Da Vinci kódhoz, de semmiképpen sem annak ismétlése -, és ebbe a kalandos egész világot átívelő nyomkeresésben ismerhetjük meg Magdaléna történetét Magdaléna "saját szavaival". Magdalénával a főhős látomásain és a kalandok végén előkerülő Mária Magdolna Evangéliumon keresztül találkozhatunk.

Az írónő - Kathleen McGowan - élete fenekestül felfordult a könyv írása során, véletlenek, álmok és látomások sorozata vezette őt a könyv írásában, a Magdalénával való kapcsolódásban. Ezen mit sem csodálkozom, mert saját tapasztalataim szerint ezt teszi az Istennő és Magdaléna mindazokkal, akik tudatosan behívják Őket az életükbe.

Mária Magdaléna a Da Vinci kód megjelenése óta kiemelten az emberek figyelmének fókuszába került. Számos róla szóló regény, könyv, csatornázott üzenet látott azóta napvilágot. Minden Magdalénáról megszületett írás más képet mutat róla, mégis azt érzem, hogy nincsen közöttük ellentmondás, mert a Magdaléna-misztérium végtelen, olyan Ő, mint egy tiszta vizű forrás, amelynek mindenki másként érzi az ízét. Melyik az igazi Magdaléna? Mindegyik, vagy talán egyik sem? Számomra az összes együtt, amely újra és újra kiegészül mindannyiunk vele kapcsolatos személyes megéléseivel.

Kathleen McGowan könyve számomra azért igazán különleges, mert Jézus történetét teljesen más szemmel, Magdaléna szemével és a történetben részes nők szemével láthatjuk. A könyv főhőse, Maureen azt mondja: "A történelem nem az, ami történt, hanem az, amit leírtak". A történelmet férfiak írták, és ezért a történelem férfiakról szól, a néhány történelmi női alak pedig szajhának, gonosztevőnek, méregkeverőnek van beállítva. Kathleen McGowan számomra új "történelmet" teremtett ezzel a könyvvel, amely újra megerősített abban, hogy a keresztre feszítés igazi hősei a Máriák voltak, hiszen ahogy Müller Péter megfogalmazta a Mária evangéliumában:

"Ki az, ki ismeri e könnyeknek ízét?
Ki az, ki tudja, mit rejt e mosoly?
Ki az, aki érti, mit jelent embert szülni erre a világra?
Senki.
Mert nem az Úr a legnagyobb misztérium,
Nem az ő igéje a legnagyobb titok:
Az Anya szíve az, ami megismerhetetlen."